| |
Georácsok
1. Bevezetés
Az utóbbi években a georácsok alkalmazása egyre nagyobb jelentősséggel bír utak- és vasutak alépítményeinek megerősítésénél ill. olyan építési helyszíneken, ahol kis teherbírású altalajon kell megvalósítani a tervezett építményt. Az alkalmazásuk célja a földmű megerősítése, teherbírásának növelése ill. ugyanazon teherbírási érték elérése, mint erősítés nélküli beépítések esetén, de kevesebb kavics vagy zúzottkő felhasználásával.
A méretezés elvégzésére a nemzetközi irodalomban több példát találni. Minden ilyen méretezés próbabeépítések eredményén alapul, ezek mérések eredményeit formálták képletekbe és diagramokba, görbékbe.
2. Alkalmazás
Néhány év alatt a georácsok alkalmazása természetessé vált puha altalajon megvalósítandó projektek esetén. Ennek legfontosabb oka a gazdaságosabb megvalósíthatóság – kisebb költséggel jár a georács beépítése, mint a rossz minőségű altalaj teljes cseréje. Mára számos referencia mutatja világszerte, hogy az ilyen jellegű, összetett problémák megoldására georácsok alkalmazása a legjobb megoldás.
A TENAX csomóponti szilárd georácsokat a földművek körében a következő célokra lehet alkalmazni:
• Puha talajon épülő töltések alapozása
• Töltés alatti teherelosztó rétegként, talajerősítő cölöpözéssel kombinálva
• Pályaszerkezet alatti földmű vagy altalaj erősítése
2.1 Töltésalapozás kis teherbírású altalajon
Kis teherbírású, erősen összenyomható talajon építendő töltések alatt elhelyezett, georáccsal erősített szemcsés réteg („paplan”) célja kettős: (1) növeli a töltés szétcsúszással szembeni biztonságát; (2) kedvezőbb teherelosztást hoz létre a töltés alapsíkján és ezáltal kiegyenlítettebbé teszi a süllyedéseket (5. ábra). Az erősítő hatás a georács és az ágyazó réteg anyaga közötti súrlódási ellenállás, valamint a szemcsés töltőanyag georácsba ékelődése révén jön létre.
1. ábra
Az erősített rétegen alapozott töltés állékonyságát a 4.2 pontban vázolt elvek szerint kell vizsgálni. Az alaptöréssel szembeni biztonság vizsgálatánál (külső állékonyság) az erősítő georács hatása, mint koncentrált (vonalszerű) ellenállás vehető figyelembe.
2.2 Töltés alatti teherelosztó réteg, cölöpözéssel kombinálva
Függőleges drénekkel (kavicscölöp, kőcölöp), talajerősítő cölöpökkel kialakított töltésalapozás esetén a töltéstehernek az alapozásra való kedvezőbb átadása céljából georáccsal egyszeresen vagy többszörösen erősített szemcsés anyagú elosztóréteg (paplan) alkalmazható (6.ábra).
2. ábra
A georáccsal erősített réteget pontokon alátámasztott hajlított lemezként kell méretezni a töltésből a cölöpközökön a boltozati hatás figyelembe vételével számított terhekre.
2.3 Vasúti ágyazat vagy útpályaszerkezet alatti talaj vagy védőréteg erősítése
Ennek az alkalmazásnak a célja az általában többrétegű rendszer (vasúti pálya, útburkolat-szerkezet) együttes teherbírásának növelése, az altalajra jutó terhelések csökkentése.
A georáccsal erősített réteget az út- vagy vasúti pályaszerkezet tervezési elvei szerint kell méretezni, a georács szilárdsági paramétereinek figyelembe vételével.
3. ábra
3. Működési elv
3.1 Georács vagy geotextília?
Megkülönböztetünk extrudált és szőtt rácsokat, szőtt és nem szőtt textíliákat, ill. ezek kombinációit:
• Extrudált georácsok: nyitott szerkezetű hálók, meghatározott szakítószilárdsági és nyúlási értékekkel, merev forma és csomóponti szilárdság jellemzi.
• Szőtt georácsok: nyitott szerkezetű hálók, meghatározott szakítószilárdsági és nyúlási értékekkel, flexibilis forma jellemzi – nem alaktartó.
• Szőtt geotextíliák: zárt szerkezetű, sűrű szövésű hálók, meghatározott szakítószilárdsági és nyúlási, ill. vízáteresztési értékekkel.
• Nem szőtt geotextíliák: hőkezelt vagy tűnemezelt anyagok, elsődlegesen elválasztásra és szűrési feladatok ellátására készülnek.
3.2 Teherátadás
A terhek átadásának alapvetően két módját különböztethetjük meg:
• Felületi súrlódás
• Beékelődés
Minden talajerősítő anyag közvetíti bizonyos mértékben az erőket felületi súrlódással, de a beékelődés a nyitott szerkezetű georácsokra jellemző. Általában a felületi súrlódással való teherátadás a szőtt és nem szőtt geotextíliák alkalmazása esetében jelenik meg, míg a beékelődés kizárólag a merev, csomóponti szilárd georácsok esetében tapasztalható. A teherátadási tényező georácsok esetében általában 0,8-1,0 értékek között mozog, míg szőtt geotextíliák alkalmazása esetén ez a tényező 0,6-0,8 közötti értéket mutat.
Alépítmény-megerősítés esetében a georács hatékonyságát lényegesen befolyásolja, hogy a kavicsos töltésanyag be tud-e ékelődni a hálókba. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a rács merevsége és az a képessége, hogy a homokos kavics vagy zúzottkő, mint töltésanyag be tud ékelődni a hálók közé, nagy jelentősséggel bírnak a rács hatékonyságának növelésében.
A teherátadás két formájának összehasonlítását (beékelődéssel vagy súrlódással) golyókkal modellezhetjük, melyeket piramis alakba rendezünk (mint az az ábrán is látható). A georács keresztirányú bordái képesek beszorítani a szemcsés anyagot egy állandó helyzetbe – ellentétben a geotextíliákkal. Következésképpen a terhelés a georácsokra könnyebben átadódik, nagyobb lesz az erősítő hatásuk.
4. ábra - Teherátadás beékelődéssel a georács bordái közé 5. ábra - Teherátadás súrlódással
3.3 Teherbírás mérése
Az altalaj felső síkján tárcsás teherbírás méréssel meg kell határozni a meglévő E2 értéket. Ezen érték, és az elkészítendő töltés felső síkján megkívánt érték ismeretében lehet meghatározni a szükséges töltés magasságát (függetlenül attól, sor kerül-e geoműanyagok alkalmazására, vagy sem).
6. ábra
Az erősített réteg vastagsága az erősítés nélküli réteg vastagságának és az α tényező hányadosaként kapható.
7. ábra - α tényező meghatározása Tenax LBO típusú georácsok esetén
8. ábra - α tényező meghatározása Tenax MS típusú georácsok esetén
Az AASHTO módszerrel a fenti diagramok segítségével meghatározható a szükséges D2 töltés vastagság georácsokkal erősített pályaszerkezetek esetén. Egy erősítés nélküli szerkezet kiindulási adatainak (a1, D1, a2, D2) ismeretében, meg lehet határozni az egyenérték vastagságot. Az altalaj teherbírásának függvényében a fenti diagramok segítségével meghatározható az α tényező (georácsokra vonatkozó anyagjellemző). Az erősítés nélküli töltés magassága (Du) és az α hányadosaként megállapítható a Dr szükséges töltés magasság georácsos megerősítés esetén.
Példa 1
Kiindulási adatok:
Altalaj teherbírása CBR: 1 % → E2=10 MN/m2
Töltésanyag: homokos kavics 0-80
Kívánt teherbírás a töltés felső síkján: 45 MN/m2
9. ábra – Méretezési diagram E2=45 MN/m2
Méretezési diagram a szükséges töltésanyag magasságának meghatározásához erősítés nélküli szerkezetek esetén. Más (E2≠45 MN/m2), a töltés felső síkján megkívánt teherbírási értékek esetén a 7. fejezetben megtalálható diagramok segítségével lehet meghatározni az erősítés nélkül épült szerkezetek szükséges töltésmagasságát (Du).
CBR = 1 % altalaj teherbírás esetén (E2 = 10 MN/m2) az 7. ábrán látható, hogy az LBO 330 georács alkalmazása esetén α = 1,57 érték adódik. Ez azt jelenti, hogy az egyenérték vastagság számításának képletébe behelyettesítve
Dr = Du / α
Du = 70 cm – (a 9. ábráról leolvasva)
α = 1,57
Dr = 70 / 1,57 ≈ 45 cm
vagyis ugyanazon töltésanyag használata és altalaj teherbírás esetén az LBO 330 típusú georáccsal erősített szerkezetben a töltés szükséges vastagsága 45 cm, szemben az erősítés nélküli szerkezet vastagságával, ami 70 cm. Ez ca. 35 %-os megtakarítást jelent.
Az LBO 220, az MS 500 és az MS 550 típusok esetén a fenti modell szerint a következő szükséges töltés magasságok adódnak:
LBO 220 típus 48 cm – 31 % megtakarítás
MS 500 típus 42 cm – 40 % megtakarítás
MS 550 típus 37 cm – 47 % megtakarítás.
Homokos kavics helyett zúzottkőből épített töltés esetén a szükséges magasság ca. 10-20 %-kal csökkenthető.
4. A megfelelő georács kiválasztása a terhelés és az altalaj teherbírásának függvényében
Próbabeépítések és számos gyakorlati beépítés alapján meg lehet határozni a szükséges töltésanyag mennyiségek különbségét erősített és erősítés nélküli szerkezetek esetén. A beépítések eredményei jól tükrözik a georácsok hatékonyságát az erősítetlen esetekhez képest. Azonos altalajon, azonos töltésanyaggal megépített, erősített és erősítés nélküli szerkezetek esetében a példák bizonyítják, hogy rossz minőségű altalaj esetén a nyomvályúk kialakulásának sebessége az áthaladások (terhelések) számához viszonyítva több 100-szorosával csökkenthető georács alkalmazásával. Azaz, egy vagy több georács réteg beépítésével kisebb süllyedési értékek biztosíthatók a töltés felső síkján.
4.1 Geotermék hatékonysága
A Milánói Műszaki Egyetem egy 1:1 méretarányú próbaszakaszt épített a geoműanyagok viselkedésének és a töltés teherbírására kifejtett hatásának vizsgálatára. A próbaszakaszon különböző minőségű altalajokat építettek, melyek CBR értékei 1 – 8 % között mozogtak. A próbaszakaszt egy, az AASHTO modellben meghatározott terhelésű (1 ciklus 10 db 80 kN-os egységtengely-terhelésnek felel meg (EAL=80 kN)) tehergépjárművel járták meg.
A vizsgálat eredményei minden esetben megállapították, hogy beépített geoműanyag a süllyedéseket csökkentette. A talajerősítés hatását egy hatékonysági faktorral lehet kifejezni. A legjobb teherelosztó hatást a többrétegű, PP alapanyagú, csomóponti szilárd georácsokkal érték el. Az 1. táblázat eredményeiből látható, hogy ezen anyagoknál a hatékonysági faktor 10 feletti értéket mutat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy georácsokkal erősített pályaszerkezetek esetén akár kétszer akkora forgalom mehet a szerkezeten, amíg ugyanakkora süllyedések fellépnek, mint egy erősítetlen pályaszerkezet esetén. → a szerkezet élettartama jelentősen megnő.
|
|
Semmi (Kontroll-szakasz)
|
Nemszőtt geotextília
|
Szőtt geotextília
|
Georács, egyrétegű, nem csomóponti szilárd
|
Georács, egyrétegű, csomóponti szilárd
|
Georács, háromrétegű, csomóponti szilárd
|
Georács, ötrétegű, csomóponti szilárd
|
|
Keresztirányú szakítószilárdság
|
-
|
30 kN/m
|
30 kN/m
|
30 kN/m
|
30 kN/m
|
30 kN/m
|
55 kN/m
|
|
Süllyedés 2000 ciklus után
|
38,2 mm
|
18 mm
|
7,2 mm
|
4,0 mm
|
3,3 mm
|
2,7 mm
|
<2 mm
|
|
Hatékonysági faktor
|
1
|
2
|
5
|
9
|
12
|
14
|
20
|
1. táblázat
4.2 Georács kiválasztása az altalaj teherbírásának függvényében
A töltés felső síkján mérhető E2 teherbírási modulus összefüggésben van a szerkezetbe beépített geoműanyag minőségével. E2=2-60 MN/m2 közötti altalaj teherbírási értékek esetén 40-50 cm homokos kavics töltés ráépítése után a következő összefüggéseket lehetett megállapítani erősített és erősítés nélküli szerkezetek összehasonlításakor:
|
Erősítő elem
|
Eu » 2 MN/m2
|
Hatékonyság Eu » 5 MN/m2
|
Hatékonyság
Eu » 10 MN/m2
|
Hatékonyság*
Eu » 60 MN/m2
|
|
Erősítés nélkül
|
25
|
40
|
60
|
80
|
|
Szőtt geotextília SYTEC SG 17/15
|
30
|
45
|
60
|
80
|
|
Szőtt geotextília SYTEC SG 36/36
|
40
|
50
|
65
|
85
|
|
Szőtt georács 35 kN/m
|
50
|
60
|
70
|
90
|
|
Tenax LBO 220 20 kN/m
|
70
|
80
|
90
|
95
|
|
Tenax LBO 330 30 kN/m
|
100
|
100
|
100
|
100
|
|
Tenax MS 500 35 kN/m
|
130
|
120
|
110
|
105
|
|
Tenax LBO 440 40 kN/m
|
130
|
120
|
110
|
105
|
|
Tenax MS 550 55 kN/m
|
150
|
135
|
120
|
110
|
2. táblázat – Tenax LBO 330 = 100% referenciaérték. *(35 cm homokos kavics beépítése esetén vizsgálva)
A táblázatból látható, hogy nagyon rossz minőségű altalaj esetén (nagyon kicsi E2 teherbírási érték) a georácsok erősítő hatása nagyon jelentős. Az altalaj teherbírásának növekedésével a georácsok hatékonysága csökken (azaz pl. a szükséges töltésanyag vastagsága az erősítetlen szerkezet vastagságának már nem 50 %-ára, hanem „csak” 60%-ára csökkenthető).
Kb. E2=50-60 MN/m2 teherbírású altalaj esetén georácsok alkalmazásával a töltés tetején mérhető teherbírási érték ca. 25%-kal nőhet az erősítés nélküli töltésekhez képest.
A hatékonysági érték a gyakorlatban a következők szerint alkalmazható:
|
Georács típusa
|
Hatékonyság a méretezési diagramokhoz képest
|
|
Tenax LBO 220
|
A töltés magassága 10-20 %-kal nőhet a referenciaértékhez képest
|
|
Tenax LBO 330 – referenciaérték
|
A töltés magassága a diagramból leolvasott érték
|
|
Tenax LBO 440
|
A töltés magassága 10-20 %-kal csökkenhet a referenciaértékhez képest
|
|
Tenax MS 500
|
A töltés magassága a diagramból leolvasott érték
|
|
Tenax MS 550
|
A töltés magassága 10-20 %-kal csökkenhet a referenciaértékhez képest
|
4.3 A georács típusának megválasztása a terhelés függvényében
A töltés felső síkján megkívánt teherbírási értékek alapján a következők szerint ajánlott megválasztani az alkalmazott geoműanyagot:
|
Teherbírás a töltés felső síkján
|
|
30 MN/m2
|
45 MN/m2
|
60 MN/m2
|
80 MN/m2
|
120 MN/m2
|
150 MN/m2
|
|
Tenax LBO 220
|
|
|
|
Tenax LBO 330
|
|
|
|
Tenax LBO 440
|
4. táblázat - Georács kiválasztása a terhelés függvényében
4.4 Több réteg georács alkalmazása
Abban az esetben, ha a töltés magassága meghaladja az 50 cm-t, előnyös lehet 2 vagy több réteg georács beépítése a szerkezetbe. Ezzel lehet elérni a terhek legnagyobb felületen való elosztását. Mint az az ábrán is látható, a töltés felső síkjára ható teher körte formában terjed tovább a koncentrált erő alatt. A terhelés hatása minél távolabb érünk a támadásponttól, egyre csökken. Nagy töltésmagasságok esetén a koncentrált teher hatása csökken a georácsra, tehát a rács kisebb mértékben tudja betölteni erősítő szerepét.
A beépítések során megállapították, hogy a georács rétegek egymástól való távolsága legalább 20 cm, de legfeljebb 50 cm legyen. A felső réteg rács legalább 20 cm-rel legyen a töltés felső síkja alatt beépítve. Több réteg Tenax georács beépítése esetén a gyakorlati példák azt mutatják, hogy a szükséges töltés magasság a megfelelő diagramból leolvasható értékekhez képest további 10 %-kal csökkenthető.
4.5 A csomóponti szilárd georácsok műszaki paraméterei
4.5.1 Egyrétegű, biaxiális georácsok
|
Fizikai, méret és műszaki jellemzők
|
Mérték-egység
|
LBO 220 SAMP
|
LBO 330 SAMP
|
LBO 440 SAMP
|
Megjegy- zés
|
|
Alapanyag
|
|
PP
|
PP
|
PP
|
|
|
Feketeszén tartalom
|
%
|
2,0
|
2,0
|
2,0
|
|
|
Rácsméret H/K
|
mm
|
41/31
|
40/27
|
34/27
|
b,d
|
|
Fajlagos tömeg
|
g/m2
|
270
|
420
|
650
|
b
|
|
Tekercsszélesség
|
m
|
4,0
|
4,0
|
4,0
|
b
|
|
Tekercshossz
|
m
|
100,0
|
100,0
|
100,0
|
b
|
|
Tekercsátmérő
|
m
|
0,45
|
0,48
|
0,48
|
b
|
|
Tekercstérfogat
|
m3
|
0,83
|
0,94
|
0,94
|
b
|
|
Tekercstömeg
|
kg
|
115,5
|
134,0
|
138,0
|
b
|
|
Névleges szakítószilárdság H
|
kN/m
|
20,0
|
30,0
|
40,0
|
a,c,d
|
|
Névleges szakítószilárdság K
|
kN/m
|
20,0
|
30,0
|
40,0
|
a,c,d
|
|
Csomóponti szilárdság H
|
kN/m
|
18,0
|
27,0
|
36,0
|
d
|
|
Csomóponti szilárdság K
|
kN/m
|
15,0
|
20,0
|
30,0
|
d
|
|
Folyásponti nyúlás H
|
%
|
11,0
|
11,0
|
11,0
|
b,c,d
|
|
Folyásponti nyúlás K
|
%
|
10,0
|
10,0
|
11,0
|
b,c,d
|
Megjegyzés: a- 95% alsó biztonsági érték ISO 2602, b - jellemző érték, c - extenzométeres teszt, d - H=hosszirányban, K=keresztirányban
Vizsgálati módszerek:
ISO 9864: Tömeg/egységnyi terület
ISO 10319: Húzószilárdság, nyúlás
GRI-GG2: Csomóponti szilárdság
4.5.2 Ötrétegű, biaxiális georácsok
|
Fizikai, méret és műszaki jellemzők
|
Mérték-egység
|
MS 500
|
Megjegyzés
|
|
Alapanyag
|
|
PP
|
|
|
Feketeszén tartalom
|
%
|
0,5
|
|
|
Rétegszám
|
db
|
5
|
|
|
Rácsméret H/K
|
mm
|
60/60
|
b,d,e
|
|
Fajlagos tömeg
|
g/m2
|
315
|
b
|
|
Tekercsszélesség
|
m
|
4,5
|
b
|
|
Tekercshossz
|
m
|
50,0
|
b
|
|
Tekercsátmérő
|
m
|
0,47
|
b
|
|
Tekercstérfogat
|
m3
|
1,00
|
b
|
|
Tekercstömeg
|
kg
|
79,0
|
b
|
|
Névleges szakítószilárdság H
|
kN/m
|
35,0
|
a,c,e
|
|
Névleges szakítószilárdság K
|
kN/m
|
35,0
|
a,c,e
|
|
Csomóponti szilárdság H
|
kN/m
|
31,5
|
b,e
|
|
Csomóponti szilárdság K
|
kN/m
|
31,5
|
b,e
|
|
Folyásponti nyúlás H
|
%
|
15,0
|
b,c,e
|
|
Folyásponti nyúlás K
|
%
|
12,0
|
b,c,e
|
Megjegyzés: a- 95% alsó biztonsági érték ISO 2602, b - jellemző érték, c - extenzométeres teszt, d - egy rétegre vonatkozóan, e - H=hosszirányban, K=keresztirányban
Vizsgálati módszerek:
ISO 9864: Tömeg/egységnyi terület
ISO 10319: Húzószilárdság, nyúlás
GRI-GG2: Csomóponti szilárdság
4.6 Töltésanyag
A következő diagramok folytonos szemeloszlású homokos kavics, mint töltésanyag beépítésével készültek. A töltésanyag belső súrlódási szöge > 32o. Szemcsemérete 0-90 mm.
Homokos kavicsból épített töltések esetén a diagramokból leolvasott értékek alkalmazhatók. Abban az esetben, ha a töltés 0-100 mm szemeloszlású zúzottkőből kerül megépítésre, szükséges magassága ca. 10 %-kal, ha 30-150 mm szemeloszlású zúzottkőből kerül megépítésre, szükséges magassága ca. 20 %-kal csökkenthető.
5. A Tenax csomóponti szilárd, biaxiális georácsok beépítése
5.1 A felület előkészítése
A georácsok leterítését megelőzően, egy 10 cm-nél nem nagyobb szinteltéréseket tartalmazó, sík tükröt kell kialakítani az erősítendő talajfelületen. A felszínt meg kell tisztítani a szerves anyagoktól így a növényi maradványoktól és a humusztól, továbbá a nagyobb kövektől, és legalább Trρ = 90 %-ra kell tömöríteni.
A georács leterítését gyakran megelőzi egy többnyire nemszőtt geotextília elhelyezése a felületen, amelyre közvetlenül kerül a georács. A geotextília fektetése a rácséhoz hasonlóan történik.
5.2 Leterítés és rögzítés
A biaxiális georácsok esetén, ahol a teherbírási és a nyúlási értékek mindkét irányban azonosak, a leterítés irányát tetszőlegesen lehet megválasztani.
A leterítés megkezdésekor a tekercs szélét célszerű lerögzíteni. A rögzítés történhet cövekkel (acél vagy fa) illetve a rácson elhelyezett kisebb földhalmokkal, homokos kaviccsal. A kezdéskor az egymás mellé kerülő tekercsek széleit egymáshoz lehet kötözni műanyag szalaggal vagy kötöző dróttal, de erre elsősorban ingoványos talajon lehet szükség.
A továbbiakban a rácsot általában nem szükséges rögzíteni, ezzel elkerülhető a rátöltéskor előálló felhullámosodás. A visszatekeredés és az elcsúszás ellen kb. 10 méterenként néhány lapátnyi, nehezékként elhelyezett talajjal, vagy egy-egy kődarabbal lehet védekezni. Kivételes esetekben indokolt lehet az egymás mellé kerülő tekercsek 2-4 méterenkénti összefűzése.
A tekercsek oldal- és hosszirányú csatlakozásainál a megfelelő teherbírást a tekercsek közti átfedés biztosítja. Az átfedés mértéke, ha a tervező másképp nem rendelkezik, általában 40 cm. Mivel az LBO típusú tekercsek szélessége 4 m, az átfedések következtében a lefedendő felület méretéhez képest 10 % rátartással kell a szükséges georács mennyiségét meghatározni. Az MS jelű, többrétegű rácsok tekercsszélessége 4,50 m, a szükséges átfedés mértéke ebben az esetben is 40 cm, tehát a lefedendő felület méretéhez képest kb. 9 % rátartással kell a szükséges georács mennyiségét meghatározni
5.3 Takarás
A georácsok takarása célszerűen jó minőségű, szemcsés anyaggal történik, javasoljuk, hogy a szemeloszlás 0-100 mm legyen. Ettől eltérően a terv rendelkezhet.
A takarás hátrabillentéssel történik a georács szélétől befelé haladva úgy, hogy a munkagépek nem közvetlenül a georácson, hanem az azt fedő kb. 30 cm vastag feltöltésen járhatnak.
A takaróanyag tömörítésekor ugyanazokat az előírásokat kell betartani, amelyeket georács alkalmazása nélküli építéskor is biztosítani kell. A rátöltést, ha a terv erről másként nem rendelkezik Trρ ≥ 95 %-ra kell tömöríteni.
Több georács réteg beépítése esetén, a megfelelő takarást és tömörítést követően, az újabb georács terítése az előzőhöz hasonlóan történik.
5.4 Tárolás
A georácsok feketeszén tartalmuk miatt ellenállnak az UV sugárzásnak, ezért ideiglenesen tárolhatók a szabadban. Hosszabb idejű tárolás esetén azonban ajánlott a fóliával történő takarás, vagy a zárt térben való tárolás.
Példa
Kiindulási adatok:
Altalaj teherbírása: 10 MN/m2
Töltésanyag: homokos kavics 0-80 mm
Kívánt teherbírás a töltés felső síkján: 30 MN/m2
Homokos kavics helyett zúzottkőből épített töltés esetén a szükséges magasság ca. 10-20 %-kal csökkenthető.
Unter- und Oberbaubewehrung mit Geogittern
|
|